Szóóval… jó rég nem írtam ide semmit, sajnos az egyetem és az ünnepek elvették minden időmet. Utólag is BUÉK mindenkinek! 😀
Ma a cukorgyantáról fogok írni nektek egy kevéskét. Mivel ugye már jó ideje nem használok semmiféle bolti szépségápolási csúnyaságot, így a bolti kész gyantától is búcsút kellett vennem. Csak idézőjelben kellett, mert ugye ez a saját választásom volt, senki sem kényszerített. És milyen jól jártam! 😀 Tudni kell ugyanis hogy a 100 %ig természetes cukorgyanta sokkal kevésbé fáj mint a hagyományos. Sosem felejtem el, hogy amikor először használtam sajnos kicsinykét túlzásba is estem vele annyira nem éreztem, hogy már leszedte a szőrszálakat. Jóó, persze bizonyos helyeken azért a gyantázás soha sem lesz a világ legfelemelőbb élménye, de hát ez van, ezt kell szeretni…
Másik nagy előnye, hogy otthon simán el lehet készíteni, gyakorlatilag semmiféle extra dolog nem kell hozzá, plusz egy adagot elég sokáig lehet tárolni hűtőben.
Szóval, amikre szükség van: két ugyanolyan méretű pohár; az egyiket teli töltjük cukorral, a másikba öntünk egy kevéske hideg vizet.Azért fontos hogy a poharak egyformák legyenek, hogy jól láthatóak legyenek az arányok. Én legalábbis csak így tudom eldönteni 🙂 A víznek mindig kevesebbnek kell lennie, mint a cukor fele! Ezt a szabályt nagyon fontos betartani, mert ha túl sok víz kerül a masszába , túl folyékonnyá válik és amikor hűl ki rögtön “sziklává” szilárdul :S A két pohár tartalmát beleöntjük egy kisebb lábosba és belefacsarjuk egy fél citrom levét.
Majd nagy hőfokon elkezdjük hevíteni. Kb 10-15 perc alatt elkészül, ezt onnan tudjuk hogy bebarnul a cukor.
Ezután fogunk egy olyan edényt ami teljesen hőálló ( lehetőleg teflon) és beleöntjük a masszát. Nem vacakolunk vele sokat, rögtön elkezdjük összekanalazni a masszát, amíg teljesen össze nem áll. Ez nem egy könnyű feladat mert a végén már simán laszakad a kezünk, ha már tényleg nem bírjuk tovább bevizezzük a kezünket és rácsepegtetünk egy keveset a masszára. Arra nagyon vigyázzunk hogy ne érjünk hozzá a cukorhoz, mert nagyon lassan hűl ki, simán meg lehet égetni vele magunkat.Amkor már meg tudjuk fogni vegyük ki és gyúrmázzuk a kezünkben, mintha nyújtani próbálnánk a tésztát.
Ezek után lecsippentünk belőle egy darabot és ráhelyezzük a gyantázni kívánk felületre ( először érdemes karon-lábon, arcra majd csak ha jobban kihűlt), majd egy határozott mozdulattal lerántjuk, vagy ha annyira folyós hogy nem tudjuk lerántani fogunk egy nem használt lyukas zoknit, rárakjuk és annak segítségével húzzuk le.. És ennyi is! A maradványokat vízzel simán le lehet szedni.
Sokáig eláll, de ha újra használni szeretnénk mikróban simán melegítsük fel egy kicsit és lehet is használni.
Ebben is igaz a mondás, hogy a gyakorlat teszi a mestert, szóval ha először nem sikerül nyugodtan lehet tovább próbálkozni! De tényleg megéri! 🙂
